A Május 14. téren megrendezett főhajtást a himnusz és a különböző felekezetek képviselőinek imádságai nyitották meg, majd Kereskényi Gábor polgármester szólt az egybegyűltekhez. „Tisztelt megemlékező szatmáriak! Fordítsuk most gondolatainkat és emlékezzünk az ötvenegy évvel ezelőtti, május 14-i árvíz áldozataira és az árvízi mentésben szolgálatot teljesítő és az ebben jeleskedő szatmáriak felé. Az általuk képviselt szolidaritás, hit és erő, amiből újjászületett a város, adjon nekünk is erőt a mindennapok küzdelmeiben” - mondta el magyar nyelvű beszédében a városvezető.
Ezt követően a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, a Szatmár Megyei Tanács és a Szatmár Megyei Prefektusi Hivatal képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A közintézmények után a különböző politikai pártok is főhajtással emlékeztek meg az áldozatokról és a hősökről, a koszorúzók sorát pedig Kaiser Ernő hidrotechnikus zárta, ki a vész idején több tucat szatmári életét mentette meg gyors közbelépésével.
73-ra tehető a halálos áldozatok száma
„Május 14. volt az a nap, amikor a Szamos folyó tetőzési pontja 770 cm magasságot ért el, példátlan méretű árvizet okozva, emiatt lett a mai nap az áldozatok emlékünnepe. A legújabb kutatások fényében az áldozatok száma 73 személy volt. Feltehetőleg ez a szám sokkal nagyobb volt, hiszen a kor “sajátosságai” közé tartozott a statisztikai adatok hamisítása. Az anyagi károk is számottevőek voltak, városi szinten a becsült összeg 259 millió lej, ebből 77 millió lejes kár érte az ipart, 6 milliós kár érte az építőipart és a befektetéseket, 18 millió lejes veszteség könyvelhető el az áruszállítás terén, a termelést pedig egy 64 millióra lejre becsülhető kár hátráltatta meg. Szatmárudvari volt a legsúlyosabban értintett település. Az ott lakó 4.800 emberből 3.444 vált egyik napról a másikra hajléktalanná, ezért nem meglepő, hogy itt lesz a legzsúfoltabb rurális település az országban a község újjáépülése után. Azok a személyek, akik átélték ezt a szerencsétlen eseményt, a tragédia súlya kötelezi, hogy emlékeztesse a fiatalabb nemzedékeket, a katasztrófa mértékéről, de ugyanakkor a nagyméretű szolidaritásról is, amelyet az emberek egymás iránt tanúsítottak. Emléke legyen áldott, azoknak, akik azokban a napokban idő előtt vesztették életüket” – emlékezett meg az áldozatokról közösségi oldalán a Szatmár Megyei Múzeum is.
